Villám tréfái

    Elmondhatom, hogy a cicám néha megtréfálja a családunkat. Egyszer amikor anya reggel meglocsolta a virágait nyitva hagyta a bejárati ajtót. Apa már korábban előkészítette a reggelit a konyhaasztalra. Az én drága kiscicám besurrant a nyitott ajtón és beosont a konyhába. Amikor anya visszaért, javában falatozott a felvágottból. Anyu mérges lett és kizavarta.

    Egy másik alkalommal Villám beosont a testvérem szobájába és ráfeküdt az ágyra. Anyu ekkor megint nagyon mérges lett és megpróbálta kitessékelni. Azonban Ő úgy gondolta, hogy bebújik az ágy alá. Ott meg sem moccant. Lapult a sarokban. Még a seprűt is be kellett vetni, hogy kimenjen a rejtekéből. A seprűre meg sem moccant, ezért a száraz macskatápot kezdtem el zörgetni a dobozában és ekkor láss csodát kiszaladt az udvarra. Én adtam neki enni és megsimogattam.

  A legjobban az tettszett, amikor a fürdőkádban találtam meg. Ott aludt. Észre sem vettük, hogy már megint besurrant. Bezzeg a víztől nagyon fél. Elbújik az eső elől is. Anya néha felé billenti a locsolót, és úgy elszalad a vízcseppektől, hogy meg sem áll a padlásig. Anya a kádat utána lefertőtlenítette, mert nem szereti, ha "állatos".

  Az én cicám udvari macska, de azért nem haragszom meg, ha néha bejön és a lakásban szeretgethetem meg.